Mofaz kijelentéséről az iráni kormánylap kérdezte Mosztafa Mohammed Nadzsar védelmi minisztert. "Fegyveres erőink készültségük tetőfokán állnak, és bárki fogna is ilyen esztelen vállalkozásba, a válasz nagyon fájdalmas lesz" - közölte az iráni tárcavezető.

Saul Mofaz, aki korábban az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, majd 2002 és 2006 között védelmi miniszter is volt, az utóbbi hetekben többször is katonai erő alkalmazásával fenyegetőzött az iráni nukleáris program ügyében. Nyilatkozataival nyilvánvalóan saját pozíciójának erősítésére törekszik, mivel a korrupcióval vádolt Ehud Olmert kormányfő esetleges bukása esetén harcba szállna a kormányzó Kadima párt vezetéséért. Az izraeli védelmi tárca egyik vezetője vasárnap elítélte a miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát.

(reuters)

Izrael készül az Irán elleni támadásra

Izraeli vadászgépek az Irán elleni lehetséges támadásra gyakorlatoztak heteken át - közölte a New York Times hivatalos amerikai forrásokra hivatkozva pénteken.

Az utóbbi idők legnagyobb katonai felkészülése május 28-a és június 12-e között történt, állítja az amerikai lap, amely szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást gyakorolták az izraeli vadászgépek.

Az AFP francia hírügynökség azt állítja, a görög légierő központi parancsnokságának egyik névtelenséget kérő tagja megerősítette: az izraeliek felkészülése Kréta közelében egy "egyesített gyakorlat" keretében történt. A "Dicső Spártai 08" fedőnevű hadgyakorlatban az izraeliek arra készültek fel, hogy több mint 100 F-16-os és F-15-ös géppel hosszútávú repülést végezzenek, amely után lecsapnak iráni létesítményekre.

Június 6-án az izraeli védelmi miniszter figyelmeztette Iránt, hogy pusztító erejű támadásra számíthat, amennyiben nem hagy fel nukleáris fegyverkezési programjával. Irán váltig állítja, hogy urándúsítási programja békés célokat szolgál. Az iszlám köztársaság vezetői már többször megüzenték Izraelnek, hogy "rettenetes válaszcsapásra" számíthat egy támadás esetén.

(AFP)

Összefoglaló az iráni helyzetről

Irán már 2003-ban felhagyott az atomfegyver fejlesztésével
(2007.12)

Irán nemzetközi diplomáciai nyomásra már 2003 őszén felhagyott atomfegyver-fejlesztési programjával - derült ki egy hétfőn Washingtonban nyilvánosságra került titkos hírszerzési dokumentumból. Teherán ennek ellenére folytatja az urándúsítást, és az amerikai információk szerint képes lehet arra, hogy 2010-ig, vagy 2015-ig saját atomfegyvert fejlesszen ki.

Az amerikai felderítés egy magas rangú tisztségviselője elmondta: az Egyesült Államok két éve, 2005-ben még meg volt győződve arról, hogy Iránnak eltökélt szándéka az atomfegyver előállítása, és folytatja is az erre irányuló programot. A mostani új információ viszont arra utal, hogy Teherán engedett a diplomáciai nyomásnak - tette hozzá a névtelenséget kérő szakértő.

"Teheránnak az a döntése, hogy leállítja nukleáris fegyver-programját, arra enged következtetni, hogy kevésbé eltökélt az atomfegyver kifejlesztését illetően, mint azt 2005 óta gondoltuk" - tartalmazza a titkos dokumentum hétfőn közzétett kivonata.

Amerikai tisztségviselők szerint az új információ azt sugallja, hogy diplomáciai eszközökkel sikerült megfékezni Irán nukleáris törekvéseit.

A Perzsa-öböl menti országok csúcstalálkozóján Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a washingtoni bejelentéssel közel egy időben, de arra külön nem utalva leszögezte, hogy "az iráni atomdosszié le van zárva... a nukleáris ügy véget ért". Közölte, hogy Irán folytatja programját "a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szabályai és döntései keretén belül". Mint mondta, az ENSZ Biztonsági Tanácsában országa ellen hozott szankciók "hamis információkon alapultak".

"A NAÜ vizsgálatai és közleményei az bizonyítják, hogy Irán a törvényes úton halad saját nukleáris programja fejlesztésében... bebizonyosodott, hogy Irán álláspontja törvényes és igazságos" - jelentette ki. "Nem tartunk a fenyegetésektől... felkészültünk minden eshetőségre és körülményre" - mondta Ahmadinezsád Dohában.

A washingtoni Fehár Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint a dokumentum nem jelenti azt, hogy a kormányzat eltúlozta volna az Irán jelentette veszélyt. A titkosszolgálat megállapításai azt mutatják, "joggal aggódtunk" - mondta Stephen Hadley helyi idő szerint hétfőn újságírók előtt Washingtonban.

Amellett, hogy a dokumentumban az áll, hogy Irán leállította atomprogramját, a jelentésből Teherán nukleáris törekvéseire is fény derül - mondta Hadley, hozzáfűzve, hogy éppen ezért nincs szó arról, hogy George Bush elnök eltúlozta volna annak veszélyét, hogy Irán atomfegyverre tesz szert. (AFP, dpa)


Ahmadinezsád: "részünkről a nukleáris ügy lezárult"
(2008.01)

Irán nem fogja leállítani vitatott nukleáris programját semmilyen új ENSZ-szankció miatt - adta értésre Mahmúd Ahmadinezsád elnök szerdán, egy nappal azután, hogy hat nagyhatalom Berlinben elfogadta egy újabb, Irán elleni szankciókról szóló határozattervezet szövegét.

"Az iráni nép már eldöntötte, milyen útra lép, és azon fog továbbhaladni. Egy ilyen törvénysértő magatartás (...) nem fogja letéríteni útjáról az iráni népet" - idézte szavait az ISNA diákhírügynökség.

Az állami televízió internetes híroldala szerint Ahmadinezsád úgy fogalmazott, az iráni nukleáris program ügyében előkészített újabb BT-határozat "következmények nélkül marad". "Az álláspontunk teljesen világos. Részünkről a nukleáris ügy már lezárult." (Reuters/AFP)

Ahmadinezsád: a közel-keleti országok el fogják pusztítani Izraelt
(2008.05)

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök kijelentette egy szerdai beszédében, hogy Izrael "haldoklik", és a közel-keleti országok - mihelyt alkalmuk adódik rá - el fogják pusztítani.

"A cionista rezsim haldoklik. Azt képzelik, hogy az ünnepségekkel megmenthetik Izraelt a haláltól" - mondta Ahmadinezsád az észak-iráni Gorgánban tartott beszédében, amelyet az állami televízió is közvetített. "A közel-keleti országok gyűlölik ezt a bűnös műrezsimet, és amint a legkisebb lehetőségük adódik rá, el fogják pusztítani" - tette hozzá. (Reuters/AFP)

Ahmadinezsád: senki sem meri megtámadni Iránt
(2007.09)

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök kijelentette, hogy senki sem meri megtámadni országát, és ezt a meggyőződését a "számolásban" való jártasságára és istenben vetett hitére alapozza - jelentették reformer iráni lapok hétfői számukban.

A Kargozaran és az Etemad Melli című újságok az elnök előző nap, egyetemi vezetők előtt elhangzott beszédét idézte. Ebben Ahmadinezsád úgy vélte: "némely személy az országban nyomást gyakorol ránk, hogy egy bizonyos ponton engedjünk, mert különben háború lesz". Az elnök azonban beszélgetőpartnereinek leszögezte: "nem merészelik meg, hogy háborút indítsanak". Erre két "bizonyítékot" hozott fel.

Egyrészt emlékeztetett arra, hogy mérnöki képzettsége alapján jártas a számokban és a számításokban. "Táblázatokat készítettem, hipotéziseket állítottam fel, és arra a következtetésre jutottam: nem tudnak Irán számára gondot okozni".

A másik "érvét" pedig így fogalmazta meg: "hiszek Isten szavában. Isten pedig azt mondja, hogy mindazok, akik a becsületesség útját követik, győzedelmeskednek. Mi okuk lenne hát, hogy ne higgyenek abban: isten teljesíti ígéretét" - tette fel a szónoki kérdést hallgatóságának Ahmadinezsád, aki egyébként 1997-ben doktorált közlekedésmérnöki tudományokban.

A The Sunday Times című londoni lap legutóbbi számában egy amerikai szakértőt idézve számolt arról be, hogy az amerikai védelmi minisztérium hadműveleti osztályán 1200 iráni célpont elleni tömeges méretű légi csapást terveznek. Az offenzívának az a célja, hogy három nap alatt megsemmisítsék az iráni hadképességet.

Alexis Debat, a Nixon Center nemzetbiztonsággal és terrorizmussal foglalkozó műhelyének az igazgatója elmondta: az amerikai katonai tervezők nem csupán az iráni nukleáris berendezésekre készülnek szelektált csapásméréseket mérni, hanem az egész iráni hadigépezet kiiktatását célozzák meg.

A The Sunday Timesnak nyilatkozva elmondta: a hadászati szakértők arra a következtetésre jutottak, akár célirányos csapásméréseket hajtanak végre, akár az iráni haderő egészét veszik célba, az irániak reagálása ugyanaz lesz. Ez egy nagyon is helyénvaló számítás - fűzte hozzá. (AFP)

Olmert tengeri blokádot javasol Irán ellen
(2008.05)

Ehud Olmert izraeli kormányfő azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy tengeri blokáddal próbálja rákényszeríteni Iránt atomprogramja leállítására - írta a Háárec című izraeli napilap szerdai számában.

Olmert a tengeri blokád ötletét Nancy Pelosinak, az amerikai képviselőház elnökének vetette fel keddi jeruzsálemi találkozójukon arra hivatkozva, hogy a jelenlegi gazdasági szankcióknál drasztikusabb lépésre lenne szükség a perzsa állammal szemben. A Háárec értesülése szerint az izraeli miniszterelnök azt javasolta, hogy amerikai hadihajók vegyék blokád alá Iránt és korlátozzák az iráni kereskedelmi hajók mozgását.

A kormányfő azt is szorgalmazta, hogy vezessenek be nemzetközi korlátozásokat az iráni repülőgépekkel, vezető üzletemberekkel és magas rangú tisztségviselőkkel szemben. Olmert úgy vélte, azzal is nyomást lehetne gyakorolni az iráni rezsimre, ha az iráni üzletemberek repülőgépeit nem engednék bárhol a világon leszállni.

Mark Regev, az izraeli miniszterelnök szóvivője nem akarta kommentálni a "bizalmas találkozóval" kapcsolatos médiaértesülést.

Ehud Olmert a tervek szerint az Egyesült Államokba látogat néhány héten belül és Iránról, illetve a palesztin-izraeli béketárgyalásokról folytat majd megbeszéléseket. (AFP/Reuters)

McCain nemzetközi fellépést sürget Irán ellen
(2008.06)

John McCain, a várható amerikai republikánus elnökjelölt sürgette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon politikai és gazdasági szankciókat, továbbá az egyes országok, vállalatok és pénzintézetek is lépjenek fel Irán ellen.

Az arizonai szenátor az AIPAC befolyásos zsidó lobbicsoport hétfői rendezvényén kifejtette: nemzetközi "elutasítási kampányt" kell indítani, amelynek keretében "világszerte minél több ember, cég, nyugdíjalap és pénzintézet szakítaná meg kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek Iránnal üzletelnek".

McCain szerint ennek nyomán a perzsa államot irányító radikális elit népszerűtlenebb lesz, Teheránt rá lehetne bírni nukleáris törekvéseinek leállítására. Ilyen kampány kényszerítette térdre korábban a dél-afrikai apartheid rezsimet is - tette hozzá.

A szenátor szerint az ENSZ BT-nek pénzügyi szankciókat kellene hoznia az iráni központi bank ellen; Iránt a terrorizmus anyagi támogatásával vádolta. Ha a BT továbbra is halogatja a büntetéseket, akkor az Egyesült Államok a hasonlóan gondolkodó országok élén az ENSZ keretein kívül fog "multilaterális szankciókat" hozni - figyelmeztetett. Kifejtette, hogy az államoknak korlátozniuk kellene Irán azon lehetőségét, hogy benzint és más finomított olajszármazékokat importáljon, a térségbeli országoknak és az európai államoknak pedig be kellene fagyasztaniuk az iráni kintlévőségeket, ezenkívül meg kellene tagadniuk az irániaknak vízum kiadását.

John McCain támadta a demokrata elnökjelöltség megszerzésének küszöbén álló Barack Obama szenátort, amiért az korábban tárgyalásokat szorgalmazott Teheránnal. Szerinte az az értékelés, hogy Irán most azért törekszik atomfegyver birtoklására, mert az amerikai elnök nem bocsátkozik tárgyalásokba Teheránnal, "a történelem súlyos félreértelmezése". Megjegyezte, hogy a tárgyalások ötlete egyébként sem új, hiszen Bill Clinton már sikertelen kísérleteket tett arra, hogy egyeztessen az iráni vezetéssel. Azért is bírálta leendő ellenfelét, mert nem támogatta korábban azt a kongresszusi határozatot, amely terrorista szervezetnek bélyegezte az Iráni Forradalmi Gárdát. (mti)

Közel-keleti atomversenyt indíthat el az iráni atomprogram
(2008.05)

Erőteljesen növekszik az érdeklődés a nukleáris energia iránt a tágabb értelemben vett Közel-Keleten az iráni atomprogram hatására, és ez könnyen térségi atomfegyverkezési versennyé fajulhat - áll az egyik vezető londoni hadászati kutatóközpont kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amely tényként kezeli az izraeli nukleáris arzenál létezését.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) - a világ egyik legnagyobb hadászati-politikai kutatóműhelye - által összeállított, a "Stratégiai dossziék" tanulmánysorozatba illeszkedő összefoglaló szerint egyetlen év alatt - 2006 eleje és 2007 eleje között - a térség 13 országa jelentett be atomprogramokat, vagy jelezte ilyen irányú érdeklődését.

Az Irán árnyékában - Nukleáris programok a Közel-Keleten című jelentés szerint a térségi országok zöme ugyan még legalább 10-15 évre van attól, hogy érdemi atomreaktor-kapacitásra tegyen szert, de az iráni fejlesztési program miatt "Szaúd-Arábiától Algériáig" egy sor állam érezheti annak kényszerét, hogy felvegye a versenyt Iránnal.

Ha a teheráni nukleáris fejlesztési tevékenységet nem sikerül kordában tartani, az idővel atomfegyver-felhalmozási hajszához vezethet Irán tágabb szomszédságában - írták az IISS szakértői.

A tanulmány külön kitér Szaúd-Arábiára, "a síita Iránnal régóta versengő térségi szunnita hatalomra", amely - ha Teherán valóban szert tesz atomfegyverekre - a jelentés szerzői szerint szintén atomfegyver-program mellett dönthet, pusztán stratégiai számításokból.

A tanulmány szerint valószínűleg az Egyesült Arab Emírségek áll a legközelebb valamely érdemi atomenergia-program elindításához. A londoni kutatóintézet szerint ugyanakkor a szíriai atompotenciál elhanyagolható; Szíria esetében jóval nagyobb aggodalomra ad okot az ország jelentős vegyifegyver-készlete.

Izraeli harci repülőgépek tavaly megsemmisítettek egy szíriai létesítményt, amely állítólag észak-koreai segítséggel épülő atomreaktor lett volna; a támadásban londoni értesülések szerint számos észak-koreai szakértő is meghalt.

A The Sunday Times tavaly szeptemberben, név nélküli forrásokat idézve azt írta: izraeli kommandósok még a rajtaütés előtt észak-koreai eredetű nukleáris alapanyagokat zsákmányoltak a később lerombolt szíriai létesítményből.

A vezető brit lap forrásai szerint az amerikai kormány - mielőtt engedélyezte volna a készülő izraeli támadást - egyértelmű bizonyítékokat követelt arra, hogy a szír komplexumban valóban nukleáris jellegű tevékenység folyik. Az izraeli kommandósok feladata e bizonyíték beszerzése volt, és az egységnek sikerült is mintákat zsákmányolnia.

Az Izraelbe szállított alapanyagok laboratóriumi vizsgálata igazolta, hogy azok észak-koreai eredetűek, és az amerikaiak ezután jóváhagyták a támadást - állt a brit lap ismertetésében.

Az IISS kedden kiadott tanulmánya tényként kezeli, hogy Izraelnek van atomfegyverzete, annak ellenére, hogy az izraeli kormány ezt soha nem erősítette meg. A londoni intézet szerint valószínűtlen, hogy Izrael, a térség jelenlegi egyetlen nukleáris hatalma az atomfegyvermentes Közel-Kelet megteremtése érdekében hajlandó lenne feladni nukleáris fegyverzetét. (mti)

Arab országok dúsított uránt ajánlottak fel Iránnak
(2007.11)

Az Öböl menti arab államok felajánlották Iránnak, hogy ellátják dúsított uránnal, s úgy vélik, hogy ezzel megoldást lehet találni Teherán és Washington elmérgesedő vitájára. Az eddig titokban tartott ajánlatot a szaúd-arábiai külügyminiszter hozta nyilvánosságra csütörtökön egy gazdasági lapon keresztül.

"Azt a megoldást javasoltuk, hogy hozzunk létre egy konzorciumot az összes közel-keleti felhasználó ellátására dúsított uránnal. A konzorcium a szükségleteknek megfelelően ad minden erőműnek, s így biztosítja, hogy ne lehessen atomfegyverhez használni dúsított uránt" - mondta Szaúd al-Fejszal herceg a Middle East Economic Digestnek.

A miniszter szerint Irán fontolgatja a javaslatot, amely előirányozza egy (dúsító) üzem felépítését egy semleges országban. Szaúd herceg Svájcot említette mint lehetséges helyszínt. "Nem hiszem, hogy az arab országok visszautasítanák a javaslatot. Ami azt illeti, a többi arab ország közölte, hogy részt óhajt venni benne" - mondta.

"Irán azt válaszolta, hogy ez egy érdekes ötlet, és vissza fognak térni rá. Reméljük, hogy elfogadja. Folytatjuk velük a tárgyalásokat, és közben arra kérjük őket, hogy ne csak Irán energiaszükséglete szempontjából, hanem a térség biztonsága szempontjából is nézzék a kérdést" - mondta Szaúd al Fejszal külügyminiszter, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nincs benne az ügyben, de szerinte nem fogja ellenezni.

"Ez (a javaslat) elsimítaná a Nyugat és Irán között kialakult feszültséget az egyik legfontosabb területen" - hangsúlyozta. (Reuters)

A NAÜ négy hetet adott Iránnak
(2008.01)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és Irán megállapodott abban, hogy Teherán a következő négy héten belül megválaszolja az atomprogramjával kapcsolatos, még tisztázatlan kérdéséket.

A NAÜ vasárnap Bécsben közzétett szűkszavú közleményében leszögezte, hogy noha haladást értek el az iráni nukleáris program homályos vetületeinek feltárásáról tavaly augusztusban született munkaterv végrehajtásában, felmerült az igénye egy új, felgyorsított menetrend kidolgozásának a még nyitott kérdések tisztázására.

A megállapodás azokon a tárgyalásokon született, amelyeket Mohamed el-Baradei, a szakosított ENSZ-szerv főigazgatója folytatott Teheránban az utóbbi két napban. Mások között találkozott Ali Hamenei ajatolláhval, Irán legfelsőbb vallási-politikai vezetőjével és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel is.

A megbeszéléseken egyfelől szó volt arról, hogyan és miként lehetne hatékonyabbá tenni a NAÜ-ellenőrök iráni tevékenységét, másfelől megvitatták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait szem előtt tartva milyen bizalomerősítő intézkedéseket hozhatna Teherán. A testület több ízben kérte Irántól, hogy függessze fel urándúsító programját.

A NAÜ-közlemény szerint az iráni fél a mostani tárgyalásokon információkkal szolgált urándúsító centrifugák új nemzedékének kifejlesztését célzó törekvéséről is. (mti)

Washington: a legfrissebb NAÜ-jelentés alapul szolgálhat az Irán elleni újabb szankciókhoz
2008.02)

Az Egyesült Államok szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az iráni atomprogramról szóló legfrissebb jelentése alapul szolgálhat az iszlám köztársaság elleni újabb büntetőintézkedések bevezetéséhez.

Mint arra Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet pénteken New Yorkban rámutatott, Irán a korábbinál is jobban kiépítette és továbbfejlesztette urándúsítási programját.

Teherán emellett továbbra is visszatart információkat nukleáris programjának egyes vonatkozásairól - fűzte hozzá. Az amerikai diplomata kifejezte reményét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa már a jövő hét végén határoz az Iránnal szembeni újabb szankciókról.

A pénteken kiszivárgott NAÜ-jelentésben többek között az áll, hogy Irán az ellene büntetőintézkedéseket bevezető két korábbi BT-határozat ellenére is folytatta az urándúsítást.

Nagy-Britannia és Franciaország csütörtökön nyújtotta be hivatalosan a Biztonsági Tanácsnak az Iránnal szembeni új büntetőintézkedéseket elrendelő határozati javaslatot. A gazdasági és kereskedelmi szankciókat tartalmazó, Németország által támogatott javaslat vitáját a jövő héten kezdi meg a BT, s az előterjesztők reményei szerint a lehető leggyorsabban, akár már március elején szavazásra bocsátják a tervezetet.

Ha a testület elfogadja, ez lesz a harmadik BT-határozat, amely szankciókkal sújtja az urándúsítás felfüggesztését makacsul megtagadó Iránt. (mti)

Irán elleni katonai csapásra készül az USA?
(2007.09)

Az Egyesült Államok Irán elleni katonai csapást készít elő - közölte a Fox News hírcsatorna csütörtökön a Bush-adminisztráció névtelenségbe burkolózó vezető tisztviselőire hivatkozva.

A Fehér Ház felső beosztású tisztviselői egyre inkább a katonai akciót szorgalmazzák - fogalmazott a hírtévé. A Fox News magyarázata szerint miután Németország a közelmúltban úgy döntött, hogy nem támogat semmilyen újabb büntetőintézkedést Teherán ellen, a Bush-kormánynak "nem marad más választása, mint előkészíteni a katonai támadás szóba jöhető forgatókönyveit az iszlám rezsim ellen". (mti)


Ahmadinezsád: Irán betölti majd az iraki hatalmi vákuumot
(2007.08)

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint az Egyesült Államok iraki hatalma rövidesen összeomlik, és Irán kész arra, hogy segítsen majd betölteni a keletkező vákuumot.

"A megszállók politikai hatalma rövidesen összeomlik, és hamarosan hatalmi vákuum lesz a térségben. Térségbeli barátainkkal - például Szaúd-Arábiával - és az iraki néppel együtt azonban készek vagyunk betölteni a keletkező űrt" - szögezte le keddi teheráni sajtóértekezletén.

Iráni vezetők Núri al-Máliki iraki miniszterelnök legutóbbi teheráni látogatásán kijelentették, hogy csak az amerikai erők Irakból való kivonulása hozhat békét a háború dúlta országban, és ígéretet tettek arra, hogy Teherán minden tőle telhetőt megtesz az ország stabilizálása érdekében.

Az iráni elnök megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy beleavatkozik Irak belügyeibe, s elítélte azt, hogy több amerikai vezető is bírálta az utóbbi napokban az iraki miniszterelnököt, Máliki leváltására kérte a bagdadi parlamentet. Az amerikaiak amiatt bírálták a kormányfőt, hogy szerintük nem tudja elérni az ország szunnita, síita és kurd közösségeinek összebékítését. "Nyersen kijelentik, hogy a kormányfőt le kell váltani, az alkotmányt pedig meg kell változtatni" - mondta Ahmadinezsád.

Az elnök elvetette annak veszélyét, hogy az Egyesült Államok bármilyen katonai akciót indítana Irán ellen, mondván, hogy Washingtonnak - szerinte - nincs ilyen terve, s nincs is abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. "Határozottan állítom, hogy nem áll fönn ilyen vagy hasonló amerikai döntés veszélye. Még ha fontolgatnának is ilyen döntést, nem tudnák végrehajtani" - jelentette ki.

Ahmadinezsád szerint Nicolas Sarkozy francia elnök még "tapasztalatlan" államfő, "elképzelhető, hogy még nem érti szavainak jelentését", és ennek tulajdonítható, hogy egy hétfői nyilatkozatában kilátásba helyezte Irán bombázását arra az esetre, ha Teherán nem tenne eleget az ENSZ biztonsági tanácsi határozatainak atomprogramjával kapcsolatban.

Sarkozy felszólította Iránt, hogy tegyen eleget az ENSZ-határozatoknak, mert ez az egyetlen esély arra, hogy ne következzen be egy alternatív kimenetelű katasztrófa: "az iráni bomba vagy Irán bombázása".

Az iráni elnök szerint "frissen hivatalba lépett" francia kollégája "helyet akar magának a világ színpadán", de e kijelentésének "nincs politikai jelentősége, ami miatt foglalkozni kellene vele", illetve az csak "belpolitikai céllal hangzott el".

Franciaország az Egyesült Államokkal együtt újabb szankciókat szeretne bevezettetni az ENSZ-szel Irán ellen, mert az nem hajlandó felfüggeszteni urándúsító tevékenységét. AP/Reuters/AFP)

Irán elleni háború? Ahmadinezsád szerint országa nem hátrál meg
(2007.09)

Az iráni nukleáris válság arra kényszerít, hogy "felkészüljünk a legrosszabbra", vagyis a háborúra is – jelentette ki a francia külügyminiszter vasárnap egy interjúban, hangsúlyozva egyúttal, hogy a tárgyalásoknak kell az első helyen állniuk. Bernard Kouchner az RTL rádiónak, a Le Figaro napilapnak és az LCI hírtelevíziónak adott interjúban elmondta: a felkészülés részét képezi, hogy katonai tervek készülnek - "amelyek azonban nem holnapra szólnak" - hangoztatta a miniszter.

"Jelenleg a katonai előkészületeken túl nincs olyan jel, amely arra engedne következtetni, hogy közel van Irán bombázása" - fejtette ki Kouchner. "Nem hiszem, hogy ott tartanánk – mondta –, de természetes, hogy készülnek tervek". Kouchner szeretné, ha az ENSZ-szankciók mellett az Európai Unió is gazdasági szankciókat készítene elő Iránnal szemben. A francia kormány már felkért egyes francia nagyvállalatokat: az iráni válságra tekintettel ne fektessenek be Iránban.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap kijelentette, hogy Irán ipari szinten képes uránt dúsítani, és nem hátrál meg a nemzetközi közösség nyomása előtt. Kouchner kijelentéseire nem reagált, és ismételten nyilvános vitára szólította fel George Bush amerikai elnököt az ENSZ-közgyűlésben, hogy "megoldás céljából vitassák meg a nemzetközi politika fontos kérdéseit".

Az Irna hivatalos iráni hírügynökség hétfőn élesen bírálta Kouchnert, valamint Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki még augusztus 27-én felszólította Teheránt, hogy fogadja el az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az iráni atomprogramra vonatkozó követeléseit. Kouchner nyilatkozatára reagálva Mark Regev izraeli külügyi szóvivő viszont üdvözölt minden határozott állásfoglalást az iráni atomprogrammal szemben, mondván: ezek az állásfoglalások világos jelzést küldenek Teheránnak.

Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint "minden lehetőség nyitott" Iránnal kapcsolatban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington egyelőre diplomáciai és gazdasági eszközökkel igyekszik rábírni Teheránt nukleáris törekvéseinek feladására.

A Fox News néhány napja a Bush-adminisztráció névtelenségbe burkolózó vezető tisztviselőire hivatkozva arról tudósított, hogy az Egyesült Államok Irán elleni katonai csapást készít elő. A hírtelevízió szerint miután Németország a közelmúltban úgy döntött, hogy nem támogat semmilyen újabb büntetőintézkedést Teherán ellen, a Bush-kormánynak "nem marad más választása, mint előkészíteni a katonai támadás szóba jöhető forgatókönyveit az iszlám rezsim ellen". A Fox News szerint az Irán elleni katonai akció a következő 8-10 hónapban lehetséges. (AFP)


Irán föld alá telepíti atomprogramját, a Pentagon bunkertörő bombát gyártat
(2007)

A Pentagon a jövő évi költségvetés terhére közel 88 millió dollárt kért a B-2 bombázók bunkertörő bombák szállításához való átalakításához és a bomba kifejlesztésének befejezéséhez. Szakértők és egyes demokrata párti törvényhozók szerint a bombát feltehetően a iráni földalatti atomlétesítmények ellen akarják bevetni.

A Pentagon "sürgős műveleti szükségletre" hivatkozva a Fehér Ház által a törvényhozásba hétfőn benyújtott, az afganisztáni és az iraki háborúhoz igényelt közel 200 milliárd dolláros kereten belül kérte az összeget.

John Pike, a Global.Security.Org internetes katonai hírportál igazgatója közölte: Washington azután kezdett el a bunkertörő bomba iránt érdeklődni, hogy az irániak a föld alá telepítették a natanzi kísérleti urándúsító üzemet.

Jim Moran demokrata párti virginiai szenátor, a szenátus védelmi bizottságának tagja egy interjúban közölte: feltételezi, hogy a bunkertörő bombákat Iránban akarják bevetni, miután Irakban ilyeneket nem használnak, és arról sincs tudomása, hogy Afganisztánban földalatti katonai létesítmények lennének.

A bunkertörő bombát a Boeing fejleszti ki a kormány Védelmi Fenyegetést Csökkentő Ügynökségével (DTRA) kötött szerződés keretében, amely a pénzügyi év végén jár le. Az első tesztet márciusban végezték el a DTRA új-mexikói támaszpontján egy alagútban, a B-52 bombázó fedélzetén történő kipróbálást novemberre és 2008 júniusára tervezik. A kért összegből 83,3 millió dollárt szánnak a bomba befejezésére, 4,2 milliót pedig a B-2 bombázók átalakítására a légierő szóvivője szerint. (AFP/Reuters)

(Magyar Sors összefoglaló)

Minden valószínűség szerint Amerika nem meri megtámadni Iránt

Egy izraeli csapás az iráni nukleáris létesítmények ellen nagyon kockázatos lépés volna, amely destabilizálná a Közel-Keletet - foglalt állást szerdán Mike Mullen tengernagy, az amerikai védelmi minisztérium első számú katonai vezetője.

Szerinte "a világnak ez egy nagyon bizonytalan térsége, és nem szeretném, ha még bizonytalanabbá válna". Utalva arra, hogy az amerikai csapatok jelenleg Afganisztánban és Irakban is harcolnak, megjegyezte: "egy harmadik front nyitása ebben a pillanatban rendkívüli megterhelést jelentene ránk nézve". Az afganisztáni háború csaknem hét, az iraki hadműveletek pedig több mint öt éve tartanak.

Az ANTIWAR háborúellenes amerikai honlapon "Amerika a lator ország címen" megjelentett cikk szerint sokaknak „elment az esze”, akik azt hiszik, hogy Irán nem fog igen keményen visszavágni, ha megtámadják atomreaktorait. Egy 70 milliós országról van szó. Nyugati hegyei ránéznek a Perzsa-öbölre. Rengeteg rakétája van és középtávú rakétáinak hatótávolsága 2,200 kilométer. Hadserege a földkerekség leggyorsabb, hadihajók ellen bevethető orosz rakétákkal van felszerelve. Az SS-N-22 Sunburn a hang háromszoros sebességével száguld, azaz gyorsabban minden amerikai rakétánál. Gyalogsága 540 ezer katonából áll. 300 ezer tartalékosa van, beleértve 120 ezer iráni gárdistát, akik nem hagyományos hadműveletekre is ki vannak képezve. Több mint 27 ezer harckocsija van. 3200 tüzérségi egysége, három tengeralattjárója, 59 hadihajója és 10 kétéltűje.

Pszichológiai hadviselés, hogy Irán megtámadásáról beszélnek

Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nincs abban a helyzetben, hogy háborút indítson az iszlám köztársaság ellen - jelentette ki Manusehr Mottaki sajtótájékoztatón az ENSZ New York-i székházában. Mindehhez az amerikai AP hírügynökségnek adott interjúban hozzátette: az Egyesült Államok - amellett, hogy a gazdasága gyengélkedik - nem engedheti meg magának, hogy Afganisztán és Irak mellett újabb frontot nyisson a Közel-Keleten, Izraelben pedig jelenleg túl nagy a belpolitikai felfordulás. A hírügynökség szerint egyébként Mottaki interjújában békülékeny hangot ütött meg az Egyesült Államokkal szemben.

Az iráni külügyminiszter az ENSZ-ben azt mondta, megváltozott az iráni atomprogramról folytatott egyeztetések légköre az után, hogy az Európai Unió képviselője a múlt hónapban átnyújtotta Teheránnak az iszlám köztársasággal tárgyaló hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország - javaslatcsomagját. Az ajánlat más, mint a korábbiak, tiszteletteljes - mondta. Irán a közeljövőben válaszolni fog rá - fűzte hozzá Manusehr Mottaki.

(Magyar Sors összefoglaló)

Hozzászólások (0)

RSS-csatorna hozzászólásai